A modell ugyan az amerikai iskolarendszer figyelembe vételével készült, de számunkra is magvas tanulságokat hordoz. A legfontosabb: az iskolák versenye, ha a diákok szabadon válogathatnak köztük, hatékony megoldás, és elősegíti a magasabb hozzáadott értékű iskolák piacra lépését. De csak akkor, ha az iskolák nem szelektálhatnak a különböző képességű diákok között. Ha megengedjük az iskoláknak az ilyen szelekciót a felvételeknél, akkor a verseny a szülők jövedelme szerinti szegregációhoz vezet, csökkenti a diákok tanulmányi erőfeszítéseit, és - bizonyos esetekben - kevesebb tudás felhalmozásával jár.
Versenyző iskolák és szegregáció
2009.07.07. 11:11 eltecon
13 komment
Címkék: rendszer oktatási
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr491231516
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
VIII. Nagyapó 2009.07.07. 15:40:56
Mondjuk itt a for-profit iskolák jelentős szerepet játszanak, szóval ez tényleg inkább az amerikai eset lehet.
Emellett a gyakorlatban a jó iskola okozta elkényelmesedésnél a gyakorlatban szerintem fontosabb az az itt (ha jól látom) nem említett hatás, hogy a jó tanulókat tanító iskolák diákjai egymást jellemzően pozitívan befolyásolják.
Elsőre ennyi kritikai megjegyzés, de lehet, még majd megnézem alaposabban is :-)
Emellett a gyakorlatban a jó iskola okozta elkényelmesedésnél a gyakorlatban szerintem fontosabb az az itt (ha jól látom) nem említett hatás, hogy a jó tanulókat tanító iskolák diákjai egymást jellemzően pozitívan befolyásolják.
Elsőre ennyi kritikai megjegyzés, de lehet, még majd megnézem alaposabban is :-)
Rorgosh 2009.07.07. 22:48:56
A modell bizony úgy tesz általános megállapításokat, hogy nem néz utána, hogy ez miért is van.
Alapként veszi, hogy szelektáló iskolák diákjai végzés után nagyobb fizetést kapnak a muinkaadótól, ami ha igaz, annak bizony oka van... És ugyan vajh mi lehet ez?...
Alapként veszi, hogy szelektáló iskolák diákjai végzés után nagyobb fizetést kapnak a muinkaadótól, ami ha igaz, annak bizony oka van... És ugyan vajh mi lehet ez?...
LaHaine 2009.07.31. 14:49:13
Sajnos a belinkelt cikket nem tudtam elolvasni, úgyhogy csak az rövid összeoglalóra reagálok. Fiske és Ladd "When Schools Compete" (2000) című könyvében elemzik a újzélandi iskolareformot, ahol megadték a szülőknek a szabad iskolaválsztás jogát. Az eredmény enyhén szólva is felemásra sikeredett.
A rosszabb környéken élő szegényebb családok voltak olyan helyzetben, hogy válasszanak az iskolák között, mert nem tudták finanszírozni az utazási és egyéb költségeket. Az eredmény: 5 éven belül a teljes iskolarendszer etnikai és SES alapon szegregálódott. Egy korábbi viszonylag egyenlő esélyeket biztosító rendszer végül egyértelmű vesztesekre és győztesekre szelektálta a gyerekeket és családokat.
A rosszabb környéken élő szegényebb családok voltak olyan helyzetben, hogy válasszanak az iskolák között, mert nem tudták finanszírozni az utazási és egyéb költségeket. Az eredmény: 5 éven belül a teljes iskolarendszer etnikai és SES alapon szegregálódott. Egy korábbi viszonylag egyenlő esélyeket biztosító rendszer végül egyértelmű vesztesekre és győztesekre szelektálta a gyerekeket és családokat.
theox 2009.08.17. 16:24:04
Kérdés, hogy hogyan lehet versenyt előállítani szelekció nélkül?! Ha szabad iskolaválasztás van - márpedig e-nélkül nem nagyon lehet versenyző iskolákat csinálni - akkor szelekció is lesz így vagy úgy (képesség vagy családi háttér, felvételi vizsga vagy tandíj). A konklúzió pedig ott a cikkben.
Egy hasonló cikk a témában:
Robertson, D., & Symons, J. (2003). Self-Selection in the State School System. Education Economics, 11(3).
Egy hasonló cikk a témában:
Robertson, D., & Symons, J. (2003). Self-Selection in the State School System. Education Economics, 11(3).
igyugyaz 2009.08.17. 20:54:29
Az iskolának nem az ügyesebb szelekcióval kéne kitűnnie, hanem azzal, hogy hasonló összetételű diákcsoportból többet képes kihozni. Ez egy versenyhelyzet, és többet is árul el az egyes iskolák teljesítményéről mint a jelenlegi, rendszer amikor az elitiskolák "ledraftolják" a legjobbakat (tudás,háttér stb.) majd baromira büszkék magukra... A szabad iskolaválasztáss megfelelő korlátozása persze nehéz kérdés. Amerikában ha jól tudom a lakhelytől függ hova jár a gyerek iskolába, de ezt se nevezhetjük túl igazságosnak tekintve, hogy nem ugyanazok laknak Beverly Hillsben mint Comptomban (és akkor még nem volt szó a magániskolákról). Esetleg valamiféle kvótarendszert lehetne kitalálni ahol előre megszabják az összetételt és szészórják a diákokat a közeli iskolákban, csak persze akkor kitörne a forradalom és a fizetős iskolák ugyanúgy szegregálnának...
Oxford 2009.08.20. 19:04:57
@igyugyaz:
NYC-ben például buszokkal szállítják a Bronx-ból Manhattan-be középiskolába a fekete gyerekeket.
Az USA-ban pl nem az iskola szelektál hiszen standardizált tesztek vannak. A gyerekek már kb 36 hónapos korukban szelektálódnak a családban. Egy kutatás kimutatta, hogy már ilyen idős korban a fehér középosztálybeli családokban átlagosan több mint kétszer annyi szót hall a gyerek mint pl egy fekete lower class család-ban. A mondatok összetétele is sokkal bonyolultabb és a téma elvontabb. Nem is beszélve B. Bernstein korlátozott kód elméletéről.
Bourdieu-tól tudjuk az iskola a több kultúrális tőkével rendelkező, jobban kommunikáló stb. gyerekeket preferálja. Szóval itt nem az iskola oldaláról kell megfogni a dolgot, hanem társadalmi osztály reprodukció megközelítsében.
NYC-ben például buszokkal szállítják a Bronx-ból Manhattan-be középiskolába a fekete gyerekeket.
Az USA-ban pl nem az iskola szelektál hiszen standardizált tesztek vannak. A gyerekek már kb 36 hónapos korukban szelektálódnak a családban. Egy kutatás kimutatta, hogy már ilyen idős korban a fehér középosztálybeli családokban átlagosan több mint kétszer annyi szót hall a gyerek mint pl egy fekete lower class család-ban. A mondatok összetétele is sokkal bonyolultabb és a téma elvontabb. Nem is beszélve B. Bernstein korlátozott kód elméletéről.
Bourdieu-tól tudjuk az iskola a több kultúrális tőkével rendelkező, jobban kommunikáló stb. gyerekeket preferálja. Szóval itt nem az iskola oldaláról kell megfogni a dolgot, hanem társadalmi osztály reprodukció megközelítsében.
theox 2009.08.21. 12:49:25
@Oxford: Társadalmi osztály reprodukció megközelítés: a felső-közép osztály szelektáló oktatási rendszert akar, hogy újratermelhesse magát. A szabad iskolaválasztás egy ilyen szelektáló intézmény. Ma Mo.-n gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen a szabad iskolaválasztás léte az értelmiségi/felső-közép osztály köreiben. Vajh miért?
department 2009.08.21. 14:42:15
@theox:
Ok, csak nekem az a bajom, ha lakóhely szerint tesszük kötelezővé az iskolát, akkor meg a helyi társadalmi összetétel szerint fognak szelektálódni a gyerekek. Gondoljunk csak egy csepeli meg egy I. kerületi általános iskolára. NY-ban ezért buszoztatják minden reggel a fél várost össze vissza állami pénzen.
Ok, csak nekem az a bajom, ha lakóhely szerint tesszük kötelezővé az iskolát, akkor meg a helyi társadalmi összetétel szerint fognak szelektálódni a gyerekek. Gondoljunk csak egy csepeli meg egy I. kerületi általános iskolára. NY-ban ezért buszoztatják minden reggel a fél várost össze vissza állami pénzen.
Oxford 2009.08.21. 14:49:56
Szerintem mire a gyereke eljut az iskola kapujába már eldőlt a további sorsa, azaz, hogy a milyen helyre kerül a társadalomban, mit fog dolgozni, mennyi lesz a fizetése stb. Nem véletlen, hogy nálunk még mindíg a legerősebb független változó az apa iskolai végzettsége és foglalkozása amikor pl a legmagasabb iskolai végzettség az outcome. Ez egy zárt társi struktúra nagyon alacsony mobilítással. Persze valószínű, hogy a szabad iskolaválasztás rátesz egy lapáttal, de nem ez a döntő hatás.
theox 2009.08.23. 22:02:31
@Oxford:
Az, hogy mi a döntő hatás nem tudom. De sokkal valószínűbb, hogy nincs egy ilyen. A Magyar közoktatás még az "egyenlősítő" szovjet rendszer alatt is megtalálta annak a módját, hogyan legyen státuszreprodukáló (pl. ének-, testnevelés tagozat). A rendszerváltás után közvetlenül (sőt tulajdonkép kicsit előtte az 1985-ös törvénnyel) pedig számos olyan intézményt alkottak, amely elősegíti a magasabb státuszúak gyermekeinek az iskolai előmenetelét. A szabad iskolaválasztás egy ezek közül, de ilyen a kisgimnáziumok bevezetése vagy a teljes decentralizálás is. Azaz az intézmények csak okozói, hanem okai is lehetnek a rétegzett társadalomnak, de elő is segítik annak fennmaradását. Róka-fogta-csuka-fogta-róka.
Társadalomtudósok számára fontos elemzési terület lesz ezért, hogy vajon az új sokat vitatott kt. 66§-os paragrafus lecsökkenti-e a szülői iskolázottság óriási hatását a teljesítményekre a jövőben.
Az, hogy mi a döntő hatás nem tudom. De sokkal valószínűbb, hogy nincs egy ilyen. A Magyar közoktatás még az "egyenlősítő" szovjet rendszer alatt is megtalálta annak a módját, hogyan legyen státuszreprodukáló (pl. ének-, testnevelés tagozat). A rendszerváltás után közvetlenül (sőt tulajdonkép kicsit előtte az 1985-ös törvénnyel) pedig számos olyan intézményt alkottak, amely elősegíti a magasabb státuszúak gyermekeinek az iskolai előmenetelét. A szabad iskolaválasztás egy ezek közül, de ilyen a kisgimnáziumok bevezetése vagy a teljes decentralizálás is. Azaz az intézmények csak okozói, hanem okai is lehetnek a rétegzett társadalomnak, de elő is segítik annak fennmaradását. Róka-fogta-csuka-fogta-róka.
Társadalomtudósok számára fontos elemzési terület lesz ezért, hogy vajon az új sokat vitatott kt. 66§-os paragrafus lecsökkenti-e a szülői iskolázottság óriási hatását a teljesítményekre a jövőben.
LaHaine 2009.08.24. 17:16:38
Sajnos a poroszos intézményrendszer is a mobilitást csökkentő tényező. A szigorúan elkülönített, átjárhatatlan gimnázium-szakközép-szakmunkás 3-as struktúra eleve meghatározza, hogy a gyerek milyen maximális végzettséget szerezhet és így a későbbi státuszt (fizetés, beosztás stb.) is determinálja. A minél korábbi szelekció (8 osztályos gimi) csak tovább rontja a mobilitási esélyeket. De mégis úgy gondolom, hogy az első 3-4 év során a családi szocializáció ami mindent eldönt. Onnan nincs visszaút, vagy baromi nehéz.
A kt 66-ról nem hallottam, mi a lényege?
A kt 66-ról nem hallottam, mi a lényege?
theox 2009.08.24. 23:49:20
@LaHaine:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
röviden: mindenkit fel kell venni oda, ahol lakik (iskolakörzet), ha van még hely az iskolában, a kerületen kívülről jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kell felvenni, ha még így is marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell, nem lehet felvételiztetni. Ez nyilván csak az általános iskolákra igaz.
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
röviden: mindenkit fel kell venni oda, ahol lakik (iskolakörzet), ha van még hely az iskolában, a kerületen kívülről jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kell felvenni, ha még így is marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell, nem lehet felvételiztetni. Ez nyilván csak az általános iskolákra igaz.