Egyes országok masszív folyó fizetési mérlegének többlete az országok közti gazdasági feszültségek fő forrása manapság. Amerikában Kína a fő bűnös, szinte másról se hallani, mint arról, hogy az agresszív kínai árfolyampolitika a kereskedelmi többleten át amerikai állások ezreinek (tízezreinek? százezreinek?) elvesztésével jár. A kínai mérlegtöbblet valóban nagy, de ez valójában azért van, mert a kínaiak sokan vannak. Ahogy Scott Sumner a Money Illusionban rámutat, egy főre vetítve mondjuk Norvégia kereskedelmi többlete majd ötvenszerese Kínáénak (kb. 10.000 dollár szemben a kínaiak alig több mint 200 dollárjával). Mármost akkor hogy is van ez ezzel a többlettel? Ha kicsik vagyunk, akkor erény, ha nagyok, akkor főbenjáró bűn?
Sumner szarkasztikus bejegyzésére a Portfolió is felfigyelt. (A szerző nevét azért korrigáljátok, fiúk!)